Valószínűleg már a középkorban is létezett. A keletkezéséről szóló legenda szerint a templomot először Čepincin, a Veliki vrh nevű dombon akarták megépíteni.
Ekkor történt, hogy egy ismeretlen hosszú hajú leány éjszaka egy két ökör vonta szekérrel átszállította az építési anyagot arra a helyre, ahol a templom most is áll Markovcin. Amikor az őrök megkérdezték tőle, hogy ezt miért tette, szó nélkül eltűnt a szemeik elől. Ezt követően az akkori keresztény hívek megállapították, hogy ez nem lehetett más, mint »maga a Szent Szűz Mária«, akinek az akarata, hogy a templom azon a helyen legyen, ahová az építési anyagot szállította.
Ezért épült itt a templom és ezért szentelték Máriának. 1683-ban ezt a templomot is felgyújtották a törökök. Teljes felújítására aztán egészen 1753-ig kellett várni, mostani formáját pedig a 19. század végén nyert el. Az egyházkerületet a Felsőszölnökön (Gornji Senik) székelő plébánosok igazgatták. Közöttük volt Jožef Košič, számos vallásos, etnográfiai, történeti és nevelési írás szerzője.