Kulturális nevezetességek

Községünkben a kultúra a társadalmi élet fontos forrása volt és még ma is az. Šalovci község kulturális életének felelősei az önkormányzati kulturális egyesületek, amelyek ma a helyi kulturális örökség újjáélesztésére és megőrzésére, valamint a fiatalabb generáció kulturális tudatosságára összpontosítanak.

Az idősebb polgárok szívesen beszélnek arról, hogy hogyan zajlott a társadalmi élet az előző időszakokban. A találkozók nagy részét áténekelték és áttáncolták. A zene és a tánc többnyire a magyar zenei hagyományból ered. Különböző dalok is keletkeztek helyi nyelvjárásban, amelyek napjainkban is relevánsak. A község területén az idősebb lakók között még ma is találunk olyan személyeket, akik nagyon régi népdalokat tudnak énekelni és régebben, amikor a népdal a helyi emberek mindennapi kísérője volt, minden faluban volt jó néhány ilyen énekes. Ezért nem meglepő, hogy a szlovén folkloristák a Šalovci község településein is értékes “informátorokat” találtak, akik segítségével az északkeleti Goričkot is felvették a szlovén népdalok kincstárába.  Manapság a népdalok ritkán hangzanak el eredeti környezetükben, azaz a tanyákon a családi ünnepek alkalmával és a munkavégzés közben. Azonban nem haltak ki. Beköltöztek a helyi művelődési (kultur) házakba, ahol népdalénekesek és zenészek csoportjai tartják fenn, és ezeken keresztül ünnepeken, népünnepélyeken és újabban népszerű turisztikai és folklór-rendezvényeken élnek tovább. A kulturális és művészeti társaságok szisztematikusan és szakmai irányítás mellett ápolják a helyi folklór hagyományt. Ez vált a mai kulturális kínálat alapjává, és az idilli tájjal, valamint a megőrzött természeti örökséggel együtt a nemes ókor ihletét adja. A többi északkeleti goričkoi népdalhoz hasonlóan ezek is tükrözik annak a közösségnek a történelmi és emberi sorsát, amelyben keletkeztek. A motívumokra és témákra tekintve ezek szerelmi, szakmai és katonai, valamint humoros alkalmi költemények és balladák. Az archaikus goričkói nyelvjárás és a magyar dallam, a magyar népdalok valamivel észrevehetőbb dallama különleges színt ad nekik.

A hagyományok és szokások hasonlóak Goričkó többi részéhez. Ismert azonban, hogy 1929-ben a dolenciek először rendeztek rönkhúzást ezeken a településeken. A rönkhúzás egy olyan népszokás, amelyet olyan falu lakói gyakorolnak, amelyekben a farsangi búcsúztatás előtti időszakban (Szent Három Királytól a húshagyó keddig) senki sem házasodik. Ez azonban azt jelenti, hogy elkészítik az esküvő paródiáját: kivágnak egy fenyőfát, nőtlen fiúk és lányok húzzák be a faluba, míg egy fiú és egy lány menyasszonynak és vőlegénynek öltözve ülnek rajta. Humoros esküvő és vicces beszédek után azonban fenyő árverésen eladásra kerül. Ez a szokás manapság turisztikai vonzerő, amely közelről és távolról is vonzza az embereket.