A község bemutatása

Šalovci község, Szlovénia és Goričko északkeleti csücskében, a Goričko Tájvédelmi Park, illetve a Natura 2000 területén található, és Magyarországgal határos. Földrajzilag az idilli, dimbes-dombos muravidéki tájegységhez tartozik. Ezen vidéket a békekonferencia egyedi politikai körülményei és a későbbi fejlődés új, titokzatos, talányos másság fátylával vonta be. Šalovci Község Szlovénia 1991-ben kikiáltott függetlensége és a helyi önkormányzat 1998-as átszervezése után, valamint az egykori közös Hodoš-Šalovci község hodosi részének kiválásával jött létre. A község területe 58,2 km2-t tesz ki, és 6 falut foglal magába: Budincit, Dolencit, Čepincit, Markovcit, Domonkosfát és Šalovcit, ahol a község közigazgatási központja és székhelye található. A legfrissebb adatok szerint a község területén 1597 lakos él, akik többsége katolikus és evangélikus vallású. Domonkosfán a szlovéneken kívül magyar nemzetiségűek is élnek, akiknek fontos szerepük van a szomszédos Magyarországgal való kapcsolatépítésben és a jószomszédi viszony megőrzésében.

A község területének sajátos jellemvonásai nem csak természeti, de társadalmi-kulturális értelemben is egyedivé teszik a tájat. A falvak homogén néprajzi egységet alkotnak, azonban egyes falvak szellemi és fizikai értelemben is közelebb állnak egymáshoz, míg a másikak a sokszínűség szimbiózisának érdekes példái. A község területe dombos, lankás lejtők jellemzik, a sík részek pedig a Kis-Kerka és a Kerka patakok mentén terülnek el. A két patakba számos kisebb patak vize torkollik, melyek partmenti növényzete búvóhelyet és vadászterületet jelent az eurázsiai vidra számára. A község területe apró- és nagyvadban egyaránt rendkívül gazdag, hiszen a község területének mintegy felét borító erdőség menedéket nyújt számukra. A szarvasfélék és a vaddisznók nagy számuk miatt gondot okoznak a mezőgazdasággal foglalkozóknak.

A község területén nincsenek ipari egységek és nagyobb üzemek. Az utóbbi néhány évtizedben a gazdasági fejlődés hiányában sok fiatal költözött el és talált munkát a szlovéniai és külföldi gazdasági központokban. A falvakban az idősebbek és a továbbra is a legjelentősebb helyi gazdasági ágban, a mezőgazdaságban dolgozók maradtak. Kizárólag mezőgazdasággal foglalkozókból egyre kevesebb van, hiszen a lakosság zöme a községen kívül vállal munkát, és számukra a mezőgazdaság csak kiegészítő tevékenységként szolgál. A legfrissebb adatok szerint egy km2-re mindössze 27,5 lakos jut, ami jelentősen elmarad a szlovéniai átlagtól (97 lakos/km2). A modern „gazdasági” potenciált ezért elsősorban az érintetlen természet, a fennmaradt természeti és kulturális örökség jelenti, melyek lehetővé teszik az öko-, a rekreációs- és a kulturális turizmus fejlesztését. A fejlett világban megszokottaktól eltérő életminőséget keresők közül sokakat csábított ide a táj, ahol a városi nyüzsgéstől távol találtak új otthonra vagy szabadidejük eltöltésére alkalmas helyet.

A turizmus fejlesztéséről, illetve a kulturális örökség és a népszokások megőrzéséről Šalovci község területén a turisztikai és művelődési egyesületek, az egészségmegőrzésről és a sporttevékenységekről a sportegyesületek, a már a harmadik életszakaszba lépettekről, de lélekben fiatalokról pedig az igen aktív nyugdíjas egyesület gondoskodnak.